Az egyesület és az alapítvány egyaránt civil szervezeti forma, de eltérő logikára épülnek. Az egyesület tagságon alapul: a tagok közös cél érdekében hozzák létre, részt vehetnek a szervezet működésében, döntéshozatalában, és az egyesület életét alapvetően a tagság határozza meg. Az alapítvány ezzel szemben nem tagságra, hanem egy meghatározott célra rendelt vagyonra épül. Az alapító vagyont bocsát az alapítvány rendelkezésére, amelyet az alapító okiratban meghatározott cél megvalósítására kell fordítani. Az alapítvány működését jellemzően kuratórium irányítja.
A civil szervezet alapításának időtartama az ügy összetettségétől, a szervezet típusától és a benyújtott dokumentumok megfelelőségétől függ. Megfelelő előkészítés mellett a nyilvántartásba vételi eljárás gördülékenyebbé tehető, és csökkenthető a hiánypótlás kockázata.
A közhasznú jogállás olyan minősítés, amelyet civil szervezet bizonyos jogszabályi feltételek teljesítése esetén szerezhet meg. Előnyökkel járhat támogatások, pályázatok, adózási kedvezmények és adománygyűjtés szempontjából, ugyanakkor többlet adminisztrációs és beszámolási kötelezettségeket is jelenthet.
Igen, civil szervezet végezhet gazdasági tevékenységet, ha az a szervezet céljainak megvalósítását szolgálja, és nem válik elsődleges céljává. A tevékenységnek meg kell felelnie az alapító okiratban vagy alapszabályban foglaltaknak, valamint a vonatkozó jogszabályi, adózási és számviteli előírásoknak.
Ügyvédi segítség kérhető civil szervezetek alapításához, módosításához, jogi dokumentumaik elkészítéséhez, közhasznúsági ügyekhez, szerződések véleményezéséhez, valamint a működés során felmerülő jogi kérdések kezeléséhez és képviseletéhez. Segítünk abban, hogy a szervezet működése átlátható, jogszabályoknak megfelelő és hosszú távon is biztonságosan fenntartható legyen.